A Terran faj

A terranokr�l sok�ig nem tudtak a xenek �s a tit�nok. Ennek f�bb oka az hogy a terranok sokkal k�s�bb indultak el az �r felfedet�s�re mint a tit�nok vagy a xenek. A terranok eleinte a tit�nokkal sz�vetkeztek. De v�gs� sz�vets�geseiket a xenekben tal�lt�k meg, mert �k egyenl� t�rsaknak tartott�k a terranokat. Nem �gy mint a tit�nok akik fels�brend�nek tartott�k magukat.

A terranok nagyon alkalmazkod�, kitart� �s hat�kony l�nyek. Ami m�s n�pnek szem�t az nekik kiakn�zatlan nyersanyag. Ez�rt f�leg erre az �gazatra koncentr�ltak. Tipikus terran �p�let p�ld�ul az �jrafeldolgoz� telep. Ezt az �p�letet m�s faj nem tudja fel�p�teni. Az ujradeldolgoz� teleppel lehet egys�geket �s �p�leteket „nyersanyagg� alak�tani”. Teh�t ha van olyan egys�g, amely hasztalan. Nem kell kamik�ze (�ngyilkos mer�nylet) m�don egy hatalmas bolyg�nak k�ldeni. (hogy ne fogyasszon energi�t) Hanem az ujrafeldolgoz� telepben �jra lehet hasznos�tani �gy m�g a befektetett nyersanyag egy r�sz�t is visszakapjuk. Az �p�letekkel is ugyanez a helyzet. Ha lerombolunk egy �p�letet �s van ujrafeldolgoz� telep�nk, akkor a befektetett nyersanyag egy r�sz�t visszakapjuk. M�s el�nye m�g az �p�letnek, hogy �szleli egy bizonyos k�rzetben (szintt�l f�gg) a roncsmez�ket. �s innen lehet k�ldeni az �jrahasznos�t�kat. Illetve m�g egy nagy el�nye hogy automatikusan �jrahasznos�tja a bolyg�d felett lel�tt olyan flott�k er�forr�sainak egy r�sz�t is, amelyek nem a roncsmez�n �rtek f�ldet.(ez a % is szintt�l f�gg�en v�ltozik). A terranok m�sik nagy el�nye a t�bbi fajjal szemben a gyors koloniz�ci�. Egy bolyg� gyarmatos�t�s�hoz (legyen azon �let vagy sem) sz�ks�g van egy sz�ll�t�haj�ra. A sz�ll�t�haj� ki�p�t�s�hez a k�vetkez� felt�teleknek kell teljes�lnie. Egy koloniz�ci�s k�zpont, egy (el�sz�r) 10-es szint� k�vets�g �s a sz�ll�t�haj� tervrajz�nak megl�te. Miut�n ezek megvannak. Lehet �p�teni a sz�ll�t�haj�t. (persze nincs ingyen). �s val�sz�n�leg a legnagyobb el�ny�k, hogy a tit�nokkal is �s a xenekkel is viszonylag „j�ban vannak”. A terranok a tit�nokkal �s a xenekkel is tudnak kereskedni. Keresked�ik 4000 egys�gnyi nyersanyagot k�pesek sz�ll�tani. (ami kutat�ssal fejleszthet�)

Meg�llap�thatjuk, hogy a terran n�p az egyik leg talpraesettebb faj.

A terran keresked�k sajnos csak a „sima” m�don tudnak k�zlekedni. A teleport�ci�t tudom�ny�t sajnos nem tudt�k elsaj�t�tani a tit�nokt�l.A terran egys�gek �zemanyag felhaszn�l�sa is el�g magas. Tart�lyhaj� vagy magasan kifejlesztett „�zemanyag-felhaszn�l�s” tudom�ny n�lk�l az alapvet� terran haj�k el�g kis hat�sug�rban bevethet�k. A vad�szg�pek raktere sokkal kisebb, mint a xnair –�. �s gyeng�bbek is mint a tit�n felder�t�k (amelyek nem tudnak nyersanyagot sz�ll�tani). Jelent�s mennyis�g� nyersanyagot csak fejlettebb haj�k vagy kis tehersz�ll�t�k haszn�lat�val k�pesek hozni. A terran ujrahasznos�t�k is a t�bbi n�phez k�pest alacsony rakt�rrel rendelkeznek. Am�g az egy ujrahasznos�t�val sz�ll�that� nyersanyag a tit�nokn�l 1000 �s a xenekn�l 800 addig a terranokn�l csak 500.

 Ez a le�r�s a "Terran faj" nev� p�ly�zat nyertes m�ve. K�sz�tette: Vulkan11. M�dos�totta: Dr. House. Gratul�lunk!